Akik figyelemmel követték a 2015-ös tevékenységeimet, azok tudják, hogy nem ez volt életem legjobb szezonja. Időközben értesültem róla, hogy több kolléga is hasonlóképp járt. Én viszont abban hiszek, hogy a rossz után jó következik, vagyis az idei év jobb szezont ígér. (Ezt az összefoglalót egyébként korábban megírtam már, de a 2 hétig tartó betegségem miatt nem tudtam a képeket is feltölteni.)

Tavaly a sokszínűség éve is volt, hiszen megint új fajtákat próbáltam ki, azonban több közülük nem érte meg a terméshozás idejét, így rejtély maradt számomra az ízük és az erősségük.

Szerencsére azért nem üres kézzel vonultam be a kertből még az ősszel: a szobámban szúnyoghálón szárítottam egy szerényebb adag Papa-féle és Joes Long Cayenne chilit, amik mostanra megértek az őrlésre. Íme az eredmény.

Előtte:

Utána:

A sok eső és viszonylag kevés napsütés miatt olyan gyenge az erejük, hogy én akár édes nemes helyett is használhatnám főzéshez. (Ez azért nyilván kissé túlzás :D )

Akkor most kicsit az idei tervekről.

Idén terveim szerint megfelezem az állományt és egy picit kísérletezem is. Azért döntöttem az alacsonyabb számú populáció mellett, mert végzős egyetemistaként nem tudom, hová szólít ez az élet a következő hónapokban és persze mert tavaly is alaposan túlvállaltam magam a chili rajongásom miatt :-)

Terveim szerint a kertben és cserepekben is fogok chilit nevelni, hogyha költöznöm kell, tudjak magammal vinni pár tövet és persze azért, mert a cserépben nevelteket kisebb valószínűséggel viszi el valamilyen kinti betegség.

Egyelőre ennyi, mivel a napokban jelentkezem a 2016-os szezon első részletes beszámolójával!