Írja Vörösmarty Mihály a Szózatban és most nagyon magaménak érzem e sort. Mamámék kertjében elhelyezett palántáim nem ugráltak örömükben, hogy a kiültetés után megkapták nyakukba a jégesős vad zivatart. Szerencsére a helyzet nem katasztrofális, korántsem az!

Habár 9 palánta biztosan elpusztult és további 4-nek bizonytalan a sorsa, azért még maradtak bőven. Sőt, a Papa-féle palánták már kis termésekkel is megörvendeztettek engem, aminek nagyon örültem:

Egyébiránt a héten megkapták az első tápoldat adagot is (tápoldat: Volldünger Linz) és hetente 1 alkalommal meg is fogják a jövőben is!

Itthon azért jóval biztatóbb a helyzet és bár néhányuk napégést szenvedett, mostanra mindegyik akklimatizálódott. Naponta 2x öntözöm őket, amikor 30 fok feletti a hőmérséklet. A szegedi enyhén csípős fajtájú palánták már hoztak kicsi terméseket, sokan pedig első virágaikat készülnek bontani a napokban: